A kastély, ahol egy lázadó grófkisasszony felnőtt
Kevesen tudják, hogy Hugonnai Vilma 1847-ben Nagytétényben született, és gyermekéveit a mai Nagytétényi Kastély falai között töltötte. A harmincszobás kastély akkor még a Hugonnai család otthona volt, ahol a fiatal Vilma egy előkelő arisztokrata család ötödik gyermekeként nevelkedett.
A kastélyban minden adott volt ahhoz, hogy „mintaszerű grófnő” váljon belőle: nevelők, társasági élet, zongoraleckék és a kor női szerepelvárásai. Csakhogy Vilmát sokkal jobban érdekelték a természettudományok, mint a bálok és a társasági események.
A Nagytétényből Zürichbe
A történet különlegessége, hogy a nagytétényi kastély falai közül indult el az a nő, aki később egész Európát meglepte. Miután Magyarországon nők nem járhattak egyetemre, Vilma Zürichbe utazott orvostudományt tanulni. Tanulmányait részben saját ékszereinek eladásából finanszírozta.
Képzeljük el a helyzetet: miközben a kastély szalonjaiban arról beszélgettek, kihez megy férjhez egy fiatal grófkisasszony, Hugonnai Vilma arról álmodott, hogy sebészeti előadásokat hallgasson és embereket gyógyítson.
A Nagytétényi kastély legmodernebb lakója
A 19. század közepén egy nő számára az orvosi pálya szinte elképzelhetetlen volt. Amikor Vilma megszerezte diplomáját Zürichben, Magyarországon még hosszú éveken át nem ismerték el azt pusztán azért, mert nő volt. Végül kitartó küzdelem után ő lett az első magyar orvosnő, és a női felsőoktatás egyik legfontosabb úttörője.
7+1 érdekesség Hugonnai Vilmáról
1. A saját ékszereit adta el, hogy orvos lehessen
Amikor megtudta, hogy a University of Zürich nőket is felvesz az orvosi karra, nem volt elegendő pénze a tanulmányokra. A családi ékszereit értékesítette, hogy fedezni tudja az utazást és a kinti élet költségeit. Egy grófnő számára ez akkoriban rendkívül szokatlan és bátor döntés volt.
2. Szinte éhezett az egyetemi évek alatt
Zürichben nagyon szerény körülmények között élt. Olykor húsra sem futotta, ezért vegetáriánus étrendre kényszerült. Külön érdekesség, hogy saját egészségi állapotát és táplálkozását is tudományos megfigyelés tárgyává tette.
3. Már hallgatóként a sebészeti klinikán dolgozott
Nemcsak tanult, hanem az egyetem sebészeti klinikáján is dolgozott, majd egy svájci kórházban szerzett gyakorlatot. Ez a 19. században egy nő számára egészen kivételes lehetőségnek számított.
4. 18 évig nem engedték orvosként dolgozni
1879-ben megszerezte orvosi diplomáját, de Magyarországon kizárólag azért nem ismerték el, mert nő volt. Végül csak 1897-ben honosították diplomáját. Tizennyolc évig kellett várnia arra, hogy hivatalosan is orvosnak nevezhessék.
5. Szülésznőként dolgozott, miközben orvos volt
Mivel nem praktizálhatott orvosként, kénytelen volt szülésznői képesítést szerezni. Különös helyzet volt: egy diplomás orvosnő bábaként dolgozott, mert a törvények nem ismerték el szakmai tudását.
6. Jelmondata egy igazi úttörő hitvallása volt
Egyik legismertebb mondata:
„Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka.”
Ez tökéletesen kifejezi azt a kitartást, amellyel a női egyenjogúságért és a tudományos pályáért küzdött.
7. Nemcsak orvos volt, hanem a női oktatás harcosa is
Rendszeresen írt cikkeket, könyveket és előadásokat tartott arról, hogy a nőknek joguk van a felsőoktatáshoz és az önálló hivatáshoz. Élete végéig a női emancipáció egyik legismertebb magyar alakja maradt.
8. Egy kisbolygó őrzi a nevét
Kevesen tudják, hogy 2015-ben egy kisbolygót neveztek el róla: a 287693 Hugonnaivilma az első magyar orvosnő emléke előtt tiszteleg. Nem sok magyar nő mondhatja el magáról, hogy a nevét az égbolton is viseli egy égitest.
Nagytétényben a történelem nem távoli múlt, hanem egymásra rétegződő korszakok élő lenyomata. Ha téged is mélyebben érdekel Nagytétény és Hugonnai Vilma története, látogass el erre a tematikus sétára.
Fotót: Step by Step Budapest